Magazin

A cupping a világon mindenhol ugyanúgy zajlik – hiszen így lehet fair módon eldönteni az adott kávéfajtákról, hogy milyen jó a minőségük. De hogyan is kell rendesen kávét kóstolni? Hajdú Balázst, a Cracker Jack head roasterét (=pörkölő mester) kérdeztük.

Nincs kávézacc, pár másodperc alatt kész a kávé – erről szól a kapszulás kávézás. Mi mindenkit igyekszünk arra buzdítani, hogy igyon egy jó filterkávét vagy hozzon ki többet a kotyogósból, de megértjük, ha valakinek a kapszula a zsánere.

Fenntarthatónak lenni menő: csomagolásmentes boltok nyitnak, elektromos autóra váltunk, napelemet telepítünk. Otthon is sok mindent tehetsz azért, hogy csökkentsd az ökológiai lábnyomod: ilyen a szelektív szemétgyűjtés, a régi ingóságok renoválása, vagy a kávé szintjén a kávékapszula újrahasznosítás, vagy a kávézacc felhasználása (a növények imádják!

A számok azt mutatják, hogy egyre több kávét fogyasztunk: viszont nagyon kevesen vannak azok, akik újrahasznosítják bármilyen formában is a kávéjukat. Különösen a kávékapszula újrahasznosítása az, ami nehezen megy az embereknek – mivel kényelmi termék, ezért legtöbben csak lefőzik a reggeli csésze kávét, majd a kapszula megy is a kukába. Pedig a kávézacc rengetegféleképpen újrahasznosítható a háztartásban, a kertben, a szépségiparban is. Cikkünkben mindent megtudhatsz a zaccról és felhasználásáról – sőt arra is választ adunk, hogy mi a teendő akkor, ha a zacctól eldugult a lefolyó otthon.

Májusban elstartolt a kávékapszula válogatást tartalmazó kategóriánk is az oldalon, az új termékek elindításával pedig új kérdésekkel szembesültünk. Ebben a cikkben most igyekszünk ezeket a kérdéseket megválaszolni!

Kezdjük ott, hogy az újratölthető kapszula számtalan méretben létezik, tehát mielőtt vásárolnál bármi ilyesmit, járj utána, hogy biztosan melyik lesz neked a megfelelő kapszula fajta! Nade mi is ennek az újratölhetőségnek a lényege? Ezt a témát járjuk körül aktuális cikkünkben.

Kávé Tudástárunk tulajdonképpen egy szerelmes levél a kávénak: ha Te is imádod ezt az italt, és megtudnál róla mindent, jó helyen jársz! A kávé eredetsztorijától indítunk majd, megnézzük, milyen kávéfajták vannak, mit is jelent a specialty, hogy kéászítsd el a kávédat és bemutatjuk, milyen kávéfogyasztási szokások vannak.

Mi is az a kávé? Hol terem? Miként terem? Hogyan hasznosítjuk? Milyen kávébab fajták vannak? És mi a kávé útja a csészébe? Ezekre adunk választ legújabb cikkünkben, hogy ne csak az italokat, hanem a csészébe kerülő kávé eredetével és a kapcsolódó technológiákkal, feldolgozási módokkal is képbe kerülj.

Van egyáltalán olyan, hogy legjobb szemes kávé? Szerintünk nincs. És ezzel a cikknek vége is lehetne, de jogosan merül fel a kérdés: “miért nincs? Mi az, hogy nincs? Én imádom az ALDI egyik felsőpolcos kávéját!” A prémium kávémárkák egymást érik a polcokon, versengve a maradokapénzemnél blog koffeintesztjének első helyéért – a legtöbben nem tudják, hogy az igazán prémium kávé be sem kerül a szupermarketekbe. Legalábbis hazánkban mindeddig nem került.

Az espresso kávé talán az egyik legnépszerűbb kávéfajta, mégis valószínűleg a legtöbb ember fejében másképp jelenik meg az ideális reggeli presszó kávé. Más az otthoni kotyogóssal csinált, a sarki kisboltban vásárolt, az irodai kávéautomatából kifolyó és a profi, karos kávégépekkel elkészített espresso.

A kávé a kedvenc italunk. A régen még egysíkú kávépaletta mára kiszélesedett: nincs két ugyanolyan ital. A specialty kávézás elterjedésével a minőség egyre fontosabbá válik, az olcsón beszerezhető, akár kilós kiszerelésű, előre őrölt bolti vákuumcsomagolt kávékkal szemben. Megmutatjuk hogyan fogj hozzá, ha igazán jó élményekkel akarsz gazdagodni home baristaként!

Középiskolai földrajz óráról biztosan mindenki magára ragasztott némi alapműveltséget: az Arab-félszigeten nagyon sok a kőolaj, japánban van egy autógyár, aki a világ legtöbb járművét gyártja, és India a világ vezető országa, ha a tehenekről van szó. Na de mi a helyzet a kávétermelő országokkal? Mi jut eszünkbe, ha a reggeli kávénk alapanyagának származására gondolunk?

Egy lépéssel a fehér kávék, a latte art és a berögzült keserű feketék után ott rejlik az arabica specialty kávék izgalmas világa – amihez a robusta is néha fel-felzárkózik! Cibetmacska kávé, olasz kávé, török kávé – és mindenféle kávétípus igazából kétfajta kávéra vezethető vissza: az arabicára és a robustára, amik a világ kávétermelésének (és fogyasztásának) több mint 99%-át adják.

Minden hitelesített organikus kávé olyan ültetvényről származik, amelyet műtrágyától, növény- és rovartírtó használatától mentes ültetvényen termesztettek. Ezek meglétét és szabályosságát harmadik szervezetek ellenőrzik – kb. úgy kell elképzelni, mint egy HACCP engedélyeztetést. A szabályok eléggé szigorúak, nem egyszerű elnyerni ezt a minősítést. A fogyasztói társadalom azonban változik, és egyre inkább hajlandó kifizetni azt a plusz párszáz forintot bolygónk védelme érdekében – tehát egyre inkább a bio kávét termesztőknek áll a zászló!

Vannak, akik a feketekávéra esküsznek, mások pedig tejjel és cukorral készítik el tejeskávéjukat, azaz a cappuccinót, lattét, vagy egyéb hosszúkávé-fajtákat. Míg a legtöbb helyen a cukor, a keksz és a tejszín alapkellék egy csésze kávé mellé, addig vannak olyan specialty kávézók is, ahol csak feketekávét adnak – tehát nemhogy nem kapsz, de kérni sem tudsz tejet vagy édesítőt az italod mellé. Na de milyen érvek szólnak a két oldal mellett?