Kávé

A kávé eredete

Pontosan senki sem tudja, hogy mi a kávé története. Az viszont biztos, hogy a 15. században kezdett el népszerűvé válni Nyugat-Afrikában, majd az Arab-félszigeten. A “legendák” szerint Etiópia a kávé szülőországa, a kávé hatását pedig egy etióp kecskepásztor fedezte fel. 

Egyszerűen csak felfigyelt arra, hogy egy bizonyos bokorról falatozva a kecskék mennyivel aktívabbá válnak. Ez a bokor pedig a kávécserje volt.

A kávé története (rövid verzió)

“Ha a kecskének jó, tuti nekünk is jó lesz” – gondolta a kecskepásztor, az infót pedig meg is osztotta a helyi hívő közösségekkel, akik kísérletezni kezdtek a kávéval. Italt készítettek belőle, majd arra lettek figyelmesek, hogy a kávé segít ébren maradni az éjszakai imádkozás alatt.

Innentől kezdve pedig rohamléptekben kezdett el terjeszkedni a kávé. Termesztették, hajóra rakták, és irány az Arab-félsziget. 

Európába ezután érkezett a kezdetben “Sátán italának” titulált keserű, fekete ital. Olaszország volt a kávé zászlóshajója a kontinensen, mi magyarok pedig először a 16. században kóstolhattuk, “hála” az itt járó Oszmán-Török hadseregnek. 

A 18. században Thomas Jefferson már “a civilizált világ kedvenc itala”-ként hivatkozott a kávéra, a 19. században pedig már nem volt olyan civilizált város, ahol ne nyílt volna kávéház (ugye, Pilvax).

A 20. század pedig már a közelmúlt: rozsdás kotyikban készült fekete, cukrozott ital – ez talán a legpontosabb definíció a kommunista időkben készített kávékról.

Nincs semmi baj most sem egy jó cukrozott, tejezett kávéval – de hidd el, lehet sokkal finomabban készíteni, sokkal finomabb alapanyagokból, mint pár évtizeddel ezelőtt.

A kávé termesztése

Egy kávéültetvény fenntartása nem egyszerű feladat, hiszen egy kényes növényről beszélünk. Nem mindegy a tengerszint feletti magasság, a páratartalom, a csapadék mennyisége, sem a napsütéses órák száma. 

A kávé termesztése viszont azon múlik, hogy milyen típusú kávéról van szó: arabicáról vagy robustáról? Erre mindjárt kitérünk.

A legnagyobb kávétermelő országok

Melyek a legnagyobb kávétermelő országok? Etiópia fix első – gondolhatnád, de mára már több ország is megelőzte. A lényeg: kávétermelő ország szinte csak a rák- és a baktérítő között helyezkedik el.

A TOP10 jelenleg így néz ki:

• Brazília
• Vietnám
• Kolumbia
• Indonézia
• Etiópia
• Honduras
• India
• Mexikó
• Peru
• Uganda

Brazília a világ kávétermelésének több mint egyharmadát teszi ki, Vietnám 17%-kal a második, Kolumbiának 8%-ot köszönhetünk. Utánuk pedig egyre élesedik a verseny!

Kávéfajták

Olasz kávé, cibetmacska kávé, mogyorós kávé, cikória kávé, specialty kávé, ilyen kávé, olyan kávé. Ha így nézzük, valóban rengeteg kávéfajta van: az igazság viszont az, hogy a rengeteg variáns közül igazából csak kétfajta kávét ismerünk és fogyasztunk: az arabica és robusta ugyanis a kávéfogyasztás több mint 99%-át adja.

Arabica

Ez a jobb minőségű, gazdagabb, gyümölcsösebb, vibrálóbb ízjegyekkel rendelkező kávéfajta. Ráadásul a gyakoribb is: a világ kávéinak 70%-a Arabica. 

Robusta

A robusta keserűbb, kevésbé igényes kávétípus, ami jobban tűri a meleget és a szárazságot, illetve alacsony tengerszint feletti magasságon is terem. Markánsabb, keserűbb ízek jellemzik – viszont koffeintartalma is magasabb. Illetve, a crema is vastagabb lesz az italon!

A kávé feldolgozása

A kávé feldolgozása attól függ, hogy milyen éghajlati körülmények között termesztették a kávét. A folyamat a kávészemek szüretelésével kezdődik, amit kézzel csinálnak, mivel a gép kárt tenne a cserjékben, illetve csak és kizárólag a már érett, piros kávébabot lehet szüretelni.

És ezt utána még egyszer átnézik, átválogatják: szintén kézzel. 

Persze ez a folyamat csak a kézműves kávékra igaz: a nagy multik által előállított termékeknél a szüretelés és a feldolgozás folyamatát szinte teljes egészében gépek végzik.

Ha a szüret befejeződött, indulhat a feldolgozás: 

• száraz területen száraz feldolgozással
• csapadékosabb területeken pedig nedves feldolgozással tökéletesítik a zöldkávét.

Száraz feldolgozás során az átnézett kávészemeket kiterítik, és majdnem egy hónapig száradni hagyják a napon, majd lefejtik róluk a gyümölcshúst, hogy csak a kávébab maradjon.

A nedves feldolgozás során viszont a leszüretelt kávébabokat bő vízzel megmossák, és ezután szárítják csak ki – így rövidebb idő, 10-14 nap is elég a szárításhoz, majd itt is megtörténik a hántolás.

Miután a nyers szemek nedvességtartalma kb 13% alá csökkent a kávébabokat bezsákolják, majd kamionra, hajóra, repülőre fel, és irány a pörkölő.

A pörkölés folyamata: így változik át a kávébab

A kávépörkölés kétféleképpen történhet:

• gyorsan
• vagy lassan.

A gyors verzió mindössze 90 másodpercig tart, és főleg a retail szektor kávéinak előállítására használják.Tény, hogy energiatakarékos megoldás, viszont a rövid pörkölési idő miatt nagyon kevés aroma szabadul fel a kávébabból.

A lassú verzió viszont 10-15 perc is lehet. A minőségi, HORECA-szektornak vagy kávézóknak szánt kávék (és persze a specialty kávék) pörkölése lassan, körültekintéssel történik. 

A folyamat négy részből áll:

• A Maillard reakció: az ízek és a szín kialakulásáért felel.
• Karamellizáció: lebontja a szacharózt.
• Első reccsenés: a vízgőz kitör a kávéból.
• Második reccsenés: CO2 és olajok törnek ki a kávébabból.

Kávékészítés módszerei

Itt vagy még? 

Első körös elméleti anyagunknak vége: most már tudod, honnan jön a kávé, milyen fajtái vannak és hogyan dolgozzák fel a pörkölők. A pörkölők után viszont már Te következel! Hogyan tárold a kávét, mivel és miként készítsd az italod? Ez jön most – rövidek leszünk.

A kávé helyes tárolása

A kávé olyan, mint a müzli. Na nem csak azért, mert leginkább reggel fogyasztjuk, hanem azért, mert nagyon fontos a tárolása. A müzli, ha megbontod és elöl hagyod megpuhul, elveszti a zamatát. A kávéval hasonló a helyzet.

Ne érje levegő se a szemes, se az őrölt kávét, különben elveszíti aromáit.  Erről már írtunk bővebben itt: a kávé tárolása barista módra.

A legnépszerűbb kávékészítő eszközök

Te milyen kávékészítő eszközre esküszöl? A legnépszerűbbek egyértelműen…

• a full automata
• a kotyogós
• a V60
• a French Press / Aeropress
• és persze a kapszulás kávéfőzők.

A kotyogós kávéfőző használata

A kotyogós kávéfőző használata ma már szinte ősi reflex – csakhogy egy berögzült, rossz reflex. Szerintünk – kutatásokkal azért nem támasztottuk még alá – 10-ből 9 ember rosszul csinálja a kotyogós kávéját.

Tudtad például, hogy ne használj csapvizet? Hogy ne hideg vizet önts az aljába? Hogy ne tömörítsd, nyomkodd össze az őrölt kávét?

Nem? Akkor olvasd el cikkünket a kotyogós kávéról.

Kapszulás kávé típusok

Kényelmes, szép a habja, gyors, nem piszkol: ez a kapszulás kávé, a két kapszulaóriás, a Nespresso és a Dolce Gusto pedig köszöni szépen, lelkesen gyártják az újabbnál újabb, 100% arabica kávét tartalmazó kapszulákat. 

De most már nem csak ők, így lehetőséged van olcsóbban is remek minőségű, 100% arabica kávékapszulákat fogyasztani. 

A Cuphub-nál sosem fogjuk azt állítani, hogy egy kapszulás a legfinomabb kávé, amit ihatsz. Ha e sorok olvasása közben pont egy kapszulás kávét kortyolsz, akkor légyszi, adj egy esélyt a szemes kávéknak is!

Ha esetleg azon töprengsz, hogy milyen kapszulás kávéfőzőt vegyél, mi a Nespressot javasoljuk. De csak azért, hogy megkóstolhasd Nespresso-kompatibilis termékeinket!

A lényeg: ne felejts el újrahasznosítani!

Espresso, cappuccino, flat white – különbségek

Fekete kávék:

• Ristretto: 15-20ml mennyiségű fekete kávé
• Espresso kávé: 25-35ml mennyiségű fekete kávé
• Lungo: úgynevezett hosszú kávé. Kb. 50ml forró vízre engednek egy espressot.
• Americano: A sokak által kedvelt hosszú kávé. Kb 125-150ml forró vízre engedett espresso

Tejes kávék:

• Espresso macchiato: Espresso kávé, kevés tejhabbal a tetején, tej nélkül.
• Cortado: Lágy tejes kávé. Ristretto vagy espresso 70-80ml krémesre gőzölt tejjel felöntve, vékony tejhabbal a tetején.
• Cappucino készítése: Espresso alapú tejhabos kávé. 1/3 kávé, 1/3 tej, 1/3 tejhab.
• Flat White: Dupla ristretto alapú tejeskávé. Az egyik legkedveltebb a tejes italok közül, ugyanis magas koffeintartalommal rendelkezik de közben krémesre gőzölt tejet is tartalmaz. 
• Latte macchiato: Rétegzett ital. Először kerül a pohárba a 150-200ml felgőzölt tej, majd utána az espresso.
• Cafe latte: Espresso alap, 150-200ml meleg tejjel felöntve, tejhab nélkül.

A kávé hatása

A kávé tele van értékes tápanyagokkal: riboflavin, savak, mangán, kalcium, B-vitamin, stb.), amelyek miatt jótékony hatása van az agyműködésre, a kedélyállapotra, segíti az anyagcserét, csökkenti a 2-es típusú dibaétesz kialakulásának esélyét, és a májra, gyomorra is jó hatással van. 

Nem csak italként, emberekre, hanem kávézacc formájában is kifejti pozitív hatásait a környezetre, vagy háztartásban való felhasználásra. Jó tisztítószer, elüldözi a kerti macskákat, és remek szagmentesítő!

Olvass erről többet itt: a kávé hatása.

A kávé koffeintartalma

“Egy erősre főzött kávét szeretnék” – gyakori mondat. A baj az, hogy sokan ilyenkor nem a koffeintartalomra gondolnak, hanem az ízre. Gondolj a Te közvetlen ismerőseidre: ha egy erős kávét kérnek, inkább egy 25ml-es keserű, vastag kremájú presszóra, vagy egy szinte teaszerű, bögrényi hosszú kávéra gondolnak?

Mit is akarunk ezzel mondani? Azt, hogy pont azok a gyenge/gyengébb kávét, ami mi erősnek mondunk. Erős, mert keserű az íze – gyenge, mert alig 8 gramm kávéból készül, tehát kevesebb benne a koffein.

Olvasd el, hogy mennyi a különböző kávétípusok koffeintartalma!

A kávézás káros hatásai

A kávé hatása persze egyénenként változó, illetve a koffeintúladagolás miatt akár veszélyes is lehet – úgyhogy javasolt egy nap maximum 400 mg koffeint (de inkább kevesebbet) fogyasztanod.

Ha túl sokat iszol, az

• szorongást, remegést,
• émelygést,
• álmatlanságot,
• és a koncentráció hiányát okozhatja.